Biztosan a Ti csemetéitek is megörvendeztetnek Benneteket újabbnál újabb "aranyköpéseikkel". Én megragadom az alkalmat, hogy megosszam veletek idősebb porontyom, a kétéves Blanka legmókásabb beszólásait. Remélem, jót derültök rajtuk!
Egyik este arról beszélgettünk, ki, mivel foglalkozik. Apa tűzoltó, Mami könyvelő...
B.(Blanka): Anya, én mit dolgozzak?
Én: Kicsim, előbb még tanulnod kell, s aztán jöhet a munka. Belőled még bármi lehet! Lehetsz színésznő, orvos, szakács vagy akár utcaseprő is, ha azt szeretnéd! - sorolom lelkesen.
B.: Torta lehetek?
Én: ... hmmm...
Vacsora közben (épp sertéssültet eszünk):
B.: Apa, te mazsolahusit eszel? (megj.: Mazsola a mesebeli kismalac a Futrinka utcából)
Mivel hűvös, őszi nap volt, már fűtöttünk. Blanka hozzáért a radiátorhoz, majd a következő megjegyzést téve gyorsan vissza is húzta a kezét:
B.: Hidegre teszem, hogy ne legyen forró!
Kislányom egyik este felcserélte a szerepeket és mesemondó lett, igaz, tőle hallottam életem legrövidebb történetét:
B.: Egyszer volt, hol nem volt... itt a vége!
Blanka az asztalon hasonfekszik:
B.: Segítsééég! Anya segíííts! Felestem ide!!
Blanka a parkettán fekszik kinyúlva:
B.: Döglött bogár vagyok!
Folyt. köv.
Blankával épp a szobafalán lévő maci-mintákról társalogtunk:
Én: Képzeld, ezeket a macikat tulajdonképpen együtt festettük! Hisz akkor Te, kicsim még a pocakomban voltál!
Erre kislányom szemrehányóan megkérdi:
B.: Megettél engem, Anya?!
Ha van kedvetek leírni, szívesen venném a Ti gyerkőcötök "szösszeneteit".
2008. szeptember 28., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Figyelem! A fenti mesék szerzői jogvédelem alatt állnak!